Tehenek ízületeinek betegségei, Okok és mi a teendő, ha a könyök duzzadt és fájó, duzzanat a könyökcsuklón

Please wait while your request is being verified...

Györkös István A két-három tehénbõl álló vagy a több száz tehenes állományokban egyaránt fontos, hogy a tehenek mozgásképessége ne romoljon. A gazdaságosabb termelés érdekében általános tenyésztési célkitûzésünk a hosszú hasznos élettartam, ami azt jelenti, hogy teheneinktõl hosszú ideig nagy termelést várunk el. A ház körül tartott vagy a telepeken elhelyezett tehenek többségére már jellemzõ, hogy nagyon keveset mozognak és sokat állnak.

A tartósan mozgásszegény elhelyezés egészségtelen állataink számára. Ez a tartásmód nem annyira a mellsõ, mint inkább a hátulsó végtagok ízületeit, felépítését és különösen a lábvégeket vagy csülköket tehenek ízületeinek betegségei.

A szarvasmarhák ízületi betegségei A szarvasmarha vitamin-ellátásának fontosabb kérdései Oldalszám: szarvasmarha Tejtermelés vitamin vitamin hiány Néhány hetes korig a borjú vitaminszükséglete hasonló az együregû gyomrú állatokéhoz, ezért a tejpótló borjútápszerek vitamintartalmának megállapításakor erre tekintettel kell lenni. Egészséges felnõtt állatban az elõgyomrok mikroflórája és -faunája kellõ mennyiségben szintetizálja a B-csoportba tartozó és a K-vitaminokat. A napfény ultraibolya sugarainak hatására tehén ízületi betegségek bõrben a 7-dehidro-koleszterinbõl D3-viatmin képzõdik, azonban ez a mennyiség a szükségletet nem mindég képes fedezni.

A mellsõ végtag állandó, statikus túlterhelése következtében a csülökcsont talpi részén csontkinövések keletkeznek, melyek jól igazolhatók vágóhídi vizsgálatokkal. Az ilyen csontkinövések helyrehozhatatlanok, és terheléskor az idõsödõ állat folyamatos fájdalmát okozzák és a talpszaruban az ilyen felrakódások alatt bevérzéseket eredményeznek. Annak ellenére, hogy a mellsõ lábak a testtömeg nagyobb súlyát viselik, mint a hátulsók, mégis általában a hátulsó végtagok csülkeinek betegségei gyakoribbak.

A megelõzõ csülökápoláshoz tehát hozzátartozik, hogy az állat akár naponta egy-két órát mozoghasson, lehetõleg nem köves vagy betonozott, hanem földes vagy gyepes talajon. A csülkök vérellátása és ezáltal táplálóanyag-ellátása is jobb ilyenkor.

Az akár idõszakosan is legeltetett tehenek lábvégállapota sokkal egészségesebb, mint a folyamatosan istállózottaké.

Javasolhatjuk, hogy a szakszerû csülökápolást évente alkalommal el kell végezni, de ugyanilyen fontos a csülkök fertõtlenítõ fürösztése havonta napig, amit jól kiegészít az állat szabad mozgásakor a napfény baktériumölõ hatása is. A túl hosszúra hagyott körmök torzítják a lábvégek ízületeit, maradandó károsodást okoznak, és gyakori esetben elõrehaladott fekélyesedési folyamatok is megindulnak az ilyen körömben.

Megelõzõ lábvégápolás szarvasmarha-állományokban

Istállózott szarvasmarhák között a legtöbb gondot mégis a különbözõ baktériumos bõrgyulladások okozzák, melyek részben az ujjak között, részben a pártaszélen mutatkoznak. Az elõzõekben említett fertõtlenítõ módszereket - melyekre már nagyon hatékony és jó szerek is vannak - célszerû megelõzésként alkalmazni, nem pedig akkor, amikor az állat az ekcémás gyulladások miatt már láthatóan emelgeti a lábát.

Nagy termelésû teheneink végtagjainak általános betegsége a csülök irhagyulladása, amit általában laminitisz néven tartunk nyilván. Ez a betegség az ellés körüli idõszakban és a laktáció elsõ hónapjaiban alakul ki, ezért megelõzésére érdemes különös figyelmet fordítani.

Ebbõl a szempontból a túlzott vagy hirtelen történõ abraketetés, a bendõ savasodását elõidézõ helytelen takarmányozás kerülendõ. A kialakuló irhagyulladások következtében éretlen, porlékony vagy töredezõ szaru képzõdik, illetve a köröm csavarodik, különbözõ irányokba torzul. Az ilyen csavarodott körmök néhány hónap alatt megváltoztatják a végtagok teherviselõ képességét, a körömben helyenként túlnyomások, bevérzések keletkeznek, amely szaruképzõdési zavarokhoz vezet.

A csavarodott körmök ápolása ezért különösen fontos, és megfelelõ óvatosságot igényel. A tehenek ízületeinek betegségei nem tiszta környezet elõsegíti a kórokozó baktériumok feldúsulását az alomban vagy az istálló padozatán és a körmök közötti kisebb sérüléseken keresztül ezek a baktériumok a csülök belsõ szöveteibe is bejuthatnak.

Az ún.

Mindegyik fajta részletesen megfontolandó, mert minden esetben a masztitisz kezelésének saját rendszere lesz. Csak tejelemzéssel ismeri fel. Lehetséges, hogy mélyen tappál, de nem minden esetben észlel néhány változást a tőgyben. Mycoplasmosis és ízületek Ebben az esetben az állatorvos figyelni fog nimide gél ízületekhez apró pecsétek vagy csomók jelenlétére a mellben, a mellbimbók falainak megvastagodásával vagy a tejcsatornák szűkületével. A tüdõgyulladás ezen formájának diagnosztizálására speciális tesztelõket használnak, valamint egy módszert a tej rendezésére.

Ilyenkor az állat kezeléséhez állatorvost kell hívnunk, aki a megfelelõ, rendszerint antibiotikumos kezeléssel segíthet a bajon. Problémát jelent azonban, hogy az ilyen esetek többségét nem idõben látja az állatorvos, az elhanyagolt esetek pedig nagyon sokszor már nehezen, vagy nem gyógyíthatók véglegesen.

A Titanic - Monumentális történelem

Az állat ellenálló képességétõl függõ gyógyulási folyamat ennél a betegségnél sokszor eredményez az ujjak között szövetszaporulatot, amit vadhúsnak is szoktunk nevezni. Ez folyamatosan növekszik és csak sebészi módon távolítható el, és akkor is gyakran csak idõlegesen 2.

Tejborjak ízületeinek duzzanata. A borjúízületek duzzanata

A flegmonés gyulladásokat korábban tehenek ízületeinek betegségei is nevezték, és az elmondottakból következõen ezt a betegséget könnyebb lenne megelõzni az istálló tisztán tartásával, a csülkök sérüléseinek elkerülésével, mint aztán gyógykezelni.

A megelõzésnek azonban fontos lehetõsége, hogy mihelyt a csülök hátulsó, fûkörmök alatti területén észleljük a duzzanatot, és az állat erre érzékenyen reagál, azonnal hívjunk szakembert, mert a folyamat gyorsan elõre haladhat és a spontán gyógyulás is okozhat szövetburjánzást, tehát a folyamat megállítása fontos. Teheneink megelõzõ csülökápolásához tehát az állatok idõszakos, rendszeres mozgáslehetõsége a szabad levegõn ugyanúgy hozzá tartozik, mint a túlnõtt körmök szabályozása.

A megelõzés lényege az, hogy teheneink lehetõleg sokat mozogjanak szabad levegõn. Nagyobb állományoknál lábfürösztõ alkalmazása javasolható. Mindezeket az intézkedéseket elsõsorban a látszólag egészséges lábvégek esetén érdemes elvégeznünk, mert a megelõzésnek csak így van értelme.

Tehén ízületi betegségek, Az újszülött és itatásos borjúnevelés állategészségügyi kihívásai

Ezek az intézkedések mindig kevesebbe kerülnek, mint maga a gyógykezelés. A csülökbetegségek többnyire a hátulsó végtagokat károsítják 2. Az ujjak közötti szövetburjánzás tartós sántaságot okoz.